(Nem) rejtett topográfiák

A második világháború utáni években alig voltak olyan társadalmi és kulturális színhelyek, amelyeket kizárólag homoszexuálisok szerveztek és használtak Közép- és Délkelet-Európában. A szexualitást és különösen a homoszexualitást övező társadalmi tabu, a családon belüli erős patriarchális, heteronormatív és ideológiailag korlátozott nevelés és a szervezett homoszexuális csoportok hiánya jelentős mértékben közrejátszott abban, hogy a homoszexuálisoknak kevés lehetősége adódott a mindennapi életben arra, hogy más homoszexuálisokkal találkozzanak, vagy a homoszexualitás szempontjaival foglalkozó rendezvényeken vegyenek részt.

Egy ilyen helyzetben a homoszexuális viselkedést elfogadó csoportok, főként a nem konformista társadalmi, vallási, kulturális és művészeti körök, a homoszexuálisok közös „menedékhelyének” bizonyultak, olyan környezetet biztosítva, amelyben adott esetben biztonságosan tudtak kapcsolatba lépni hasonló emberekkel, vagy akár platformokat létrehozni a homoszexuális élet szervezettebb formáinak megjelenésére. A különböző kulturális és művészeti környezetekben „már otthonosan mozogva” a szervezett homoszexuális csoportok korai kezdeményezései és rendezvényei különféle kulturális programokat tartalmaztak a homoszexualitás vonatkozásában: filmvetítéseket, kiállításokat, versolvasásokat, beszélgetéseket a homoszexualitásról, színházi és művészeti előadásokat. Az évek során néhány ilyen kezdeményezés éves eseményeken intézményesült, például LMBT+ filmfesztiválokon, LMBT+ olvasótermekben és könyvtárakban, valamint queer költészeti esteken, amelyek közül néhányat ma is megtartanak.

E1_6e7b8e3b79

Az első Magnus Fesztivál programja: „Homoszexualitás és kultúra”, Ljubljana, 1984
program, kiállítási másolat
Arhiv ŠKUC (Magnus, LL) és Roza Klub, Ljubljana

Több megjelenítése

Interjú Bogdan Lešnik-kel, az első Magnus Fesztivál: „Homoszexualitás és kultúra” egyik szervezőjével és a fesztivál nemzetközi vendégeivel, 1984
videó, kiállítási másolat
Arhiv ŠKUC (Magnus, LL) és Roza Klub, Ljubljana

E3_23be5a92fd

„A homoszexualitást övező tabu: Hogyan kezeljük?”: két, a homoszexualitást tárgyaló lipcsei esemény plakátja, 1982
plakát, kiállítási másolat
Német Higiéniai Múzeum, Drezda (A plakátot eredetileg az OSA „Szex és kommunizmus kiállításán” mutatták be.)

Több megjelenítése
E4_ac55328e9c

I. Magyar Meleg és Leszbikus Filmfesztivál, Budapest, 1993
nyomtatvány, kiállítási nyomat
Háttér Archívum és Könyvtár

Több megjelenítése
E6_5c7a847b25

Meleg élet Prága kávézóiban: „Evropa” kávézó, 1989 körül
fotó, kiállítási másolat
Viola Cafe

Több megjelenítése

Amikor a korábban kis szubkulturális csoportok szervezett homoszexuális mozgalomként jelentek meg az 1980-as években, az nemcsak azt hozta magával, hogy megnőtt a homoerotikus kulturális tartalmakhoz való hozzáférés lehetősége, hanem egy olyan „queer környezet” megszületését is, amelyben biztonságos módon és túlnyomórészt nem-heteronormatív közegben lehetett szocializálódni. A kizárólag homoszexuálisok számára szervezett klubestek jelezték először ezt a tendenciát, amely lassan kiterjedt a mindennapi szocializáció más területeire is, ami olyan sokszínű sport-, vallási, önsegítő, olvasó- és egyéb csoportok kialakulásában tükröződött, amelyeket kizárólag a melegek és/vagy leszbikusok számára szerveztek.

Videórészlet a K4 (Kersnikova utca 4) Magnus Gay Club estjeiről, 1984
videó
Arhiv ŠKUC (Magnus, LL) és Roza Klub, Ljubljana

E12_6f8452ebe1

A Roza Disco hirdetése a „Pandora” magazinban, 1995
hirdetés, kiállítási másolat
Arhiv ŠKUC (Magnus, LL) és Roza Klub, Ljubljana

Több megjelenítése
E14_14fc6b9e0b

Az 1990-es években Bulgáriában működő egyetlen meleg klub, a szófiai Spartacus Mix Club hirdetése, 2000 körül
nyomtatvány, kiállítási másolat
IHLIA, Amszterdam

Több megjelenítése
E19_f931972123

A „Boško Buha” színház bejárata, melynek termét meleg diszkó szervezésére használták az 1990-es évek elején Belgrádban, 2010 körül
fotó, kiállítási másolat
Blinken OSA Archívum

Több megjelenítése
E19_F_63a82ef557

A homoszexualitás és a vallás kapcsolatának megvitatására rendezett esemény programja, Café Fiolka, 1991
fotó, kiállítási másolat
Blinken OSA Archívum

Több megjelenítése

A speciális meleg és leszbikus folyóiratok további fórumot biztosítottak a homoszexuálisok számára, hogy a helyszíni interakciókon túl is kommunikálni tudjanak egymással: nevezetesen apróhirdetési rovatokon keresztül, ahol szabadon kifejezhették preferenciáikat, és azonos nemű partnert kereshettek. Noha az apróhirdetési rovatok népszerűek voltak a mainstream médiában is, azok a legtöbb esetben még az 1990-es évek után sem voltak nyitottak az azonos neműek hirdetéseinek közzétételére, amelyek csak akkor jelenhettek meg, ha „kódolták” őket oly módon, hogy az olvasók felismerhessék, hogy a hirdető azonos nemű partnert keresett.

A meleg kultúrán belül a „cruising” (nyilvános tereken történő ismerkedés) szintén általános módja volt a szexuális interakciók és partnerek felkutatásának; a cruising körzetek fontos helyet foglalnak el bármely nagyváros vagy turisztikai üdülőhely „meleg térképén”. Az internetes kommunikáció megjelenése (a melegek és leszbikusok számára fenntartott speciális IRC csatornák, később a fontos nemzeti és regionális meleg és leszbikus portálokhoz és fórumokhoz kapcsolódó chatszobák) jelentősen megkönnyítette az LMBT+ személyek közötti kapcsolatteremtést, és különösen a 2000-es évek után a kapcsolódás új trendjei jelentek meg a mozgalmon belül.

E23_429705ca12

Apróhirdetések a „Mások” magazinban, 1991–1995
újságkivágat, kiállítási nyomat
Háttér Archívum és Könyvtár

Több megjelenítése
E24_3c653d5a89

Részlet a bolgár „Flamingo” meleg folyóiratban közölt apróhirdetések űrlapjából, 1992
újságkivágat, kiállítási másolat
IHLIA, Amszterdam

Több megjelenítése